Sugarfree

"Az egészséget az ember teremti és éli meg minden napi élete díszletei között"

Színváltó hajfestéket mutattak be

Lauren Bowker cége, az Unseen olyan hajfestéket gyártott, ami a hőmérséklet-változás vagy a környezete alapján változtatja a színét.

foto:pixabay

Az Unseen alapvetően divatcég; Bowkert a divatvilágban csak az Alkimista néven emlegetik. Stílusirányzatuk, az úgynevezett reaktív divat többféle színváltó technológiát használ, és profi anyagtudományi szakértőket foglalkoztat.

https://youtu.be/x39dM_cZRoc

Az új hajfestéket, a FIRE-t a London Fashion Weeken mutatták be. A különleges vegyi összetételű hajfesték a környezeti hatásoknak megfelelően ölthet fel korábban nem látott árnyalatokat. A FIRE-t szándékosan úgy tervezték, hogy reagáljon a környezeti változásokra: a színárnyalatok a finom pasztellektől az élénkvörösig terjednek.

A festékanyagok ugyanolyan elven működnek, mint az emberi sejtek a hőszabályozás hatására - vagyis bizonyos inger bizonyos reakciót vált ki. A FIRE hőérzékenysége is ilyen. Egy bizonyos hőmérséklet alatt vagy fölött egyes szén alapú molekulákban visszafordítható reakció játszódik le. A hőmérséklet ugyanis kihat a molekulák stabilitására, és ez megváltoztatja a fényelnyelő képességüket. Emiatt látjuk másnak a színeket is.

Index Tech

Ön dönt: feláll, vagy meghal II.rész

A robotok elveszik a mozgásunkat

Ahogy ebből is látszik, az elhízás és a technológia viszonyának megítélése kicsit hasonlít ahhoz a témához, hogy a robotok elveszik-e a munkánkat. Nem a munkát általában veszik el, hanem olyasmit csinálnak meg, ami automatizálható, ezért valójában nincs ránk szükség hozzá, ez viszont nem azt jelenti, hogy munkanélkülivé kell válnunk és haszontalanok vagyunk, hanem éppen azt, hogy kevésbé mechanikus, kreatívabb munkák felé forduljunk. Ehhez viszont tovább vagy át kell képezni magunkat, és a munkahelyek automatizációja azért járhat rövid távon tényleg társadalmi feszültséggel, mert erre nem mindenki képes, ami nem is feltétlenül az ő hibájuk, egyszerűen nem olyan közegben szocializálódtak, amely a folyamatos tanulásra, az önképzésre sarkallt, és így nem is sajátították el az ehhez szükséges képességeket.

Rossz hírünk van: a gépek mégsem veszik el a munkáját

Férfi, Test, Meztelen, Az Emberi, Emberi

Nem csökkenti, hanem növeli a foglalkoztatást az automatizálás. A szegényeket viszont tényleg megszívatja, főleg a gyártósoron dolgozóknak van félnivalójuk.Tovább

Ehhez hasonlóan a technológia által teremtett kényelemnek se kellene feltétlenül abba torkollnia, hogy nem csinálunk semmit. Az ember ahhoz szokott hozzá, hogy elsősorban akkor végez fizikai aktivitást, ha erre szüksége van a boldoguláshoz, márpedig manapság ez egyre kevesebbszer igaz. A megoldás viszont nem az, hogy vissza kell menni szántani vagy gyufát dobozolni, hanem hogy alkalmazkodunk az új helyzethez, és a szabadidőnk nagyobb részét töltjük aktívan, illetve beépítjük az egészségügyi szempontokat a modern életmódba. Ilyen szempontból ez ahhoz hasonló átmeneti időszak, mint amilyen az automatizáció miatti tömeges munkahelyvesztés lesz.

A legjobb persze az lenne, ha minél több munkánkat vennék el a gépek, hogy legyen időnk többet mozogni anélkül is, hogy rá lennénk kényszerítve. Ennél viszont azért realisztikusabb lépésekre is van lehetőség. A munkahelyeken például az már alap, hogy akár egész nap számítógépen dolgozunk, de az még nem, hogy ezt módszeresen megszakítsuk mozgással, vagy akár hogy az ülő munkaállomást olyanná alakítsuk, ahol felváltva állva is lehet dolgozni.

Ön dönt: feláll vagy meghal

GettyImages-147375528

Aki napi 8 óránál többet ül, korábban hal meg, de legalábbis betegebben él, mint azok, akik nem. A rendszeres sport sem feltétlenül segít. Kipróbáltuk az álló ülőmunkát hitech asztallal.

A munkaadóknak egyébként is érdemes lenne beszállniuk a probléma megoldásába, vagy még inkább megelőzésébe, nem jótékonykodásból, hanem mert nyilván egy cégnek is érdeke, hogy az alkalmazottainak ne legyenek költséges egészségügyi gondjai, viszont hosszú távon is bevethető és produktív legyen. Ehhez a Milken fenti tanulmánya is megkínálja a munkaadókat néhány javaslattal, például:

  • egészséges étkeztetés biztosítása,
  • mozgási lehetőség a munkahelyen vagy fitneszbérlet-hozzájárulás,
  • a mozgás beépítése a vállalati kultúrába,
  • a már súlyproblémákkal küzdőknek tanácsadás.

Eszik, Élelmiszer, Táplálkozás, Feed

 

Index

Ön dönt:feláll, vagy meghal I.rész

Csak ülünk, és nézzük, ahogy elhízik a világ

000 Was8942231

 

A technológia átalakítja az életmódunkat és a munkahelyeinket is. Minden korábbinál többet ülünk, képernyő előtt dolgozunk, hogy aztán hazamenjünk más képernyők elé, így nem vagyunk rákényszerítve a rendszeres testmozgásra, és a szabadidőnket is a passzív szórakozás dominálja. Sokkal bőségesebb és energiadúsabb az átrendünk, mint régen, így az értékes energia tárolására berendezkedett szervezetünk hajlamos túlzásba esni, és akkor is raktározásba fogni, amikor erre nincs szükségünk. A sokat kárhoztatott technológia viszont a probléma megoldásában is segíthet, bár hogy pontosan hogyan, arról még keveset tudunk. Persze gyorsabb lenne kivagdosni a hízásért felelős géneket, de azért egyelőre ne erre gyúrjunk.

A technológia fejlődése mindig a korábbinál nagyobb kényelmet szült. A járművekkel gyorsabban közlekedünk, így kevesebbet gyalogolunk. Az automatizáció miatt eltűnőben van a fizetett testmozgás, vagyis az úgynevezett fizikai munka. Az ehelyett egyre általánosabb ülőmunkák pedig nem tesznek jót az egészségünknek. Pláne akkor, ha közben még előszeretettel nassolunk is.

Ugyanezt az életmódot folytatjuk munka után is. Persze már a tévé elterjedése óta egyre passzívabban töltjük a szabadidőnket, de a digitalizáció és újabb és újabb képernyők ezt a trendet még inkább felpörgették. Ehhez a városiasodás is szépen hozzátette a magáét, hogy még kevesebb szükségünk és egyben lehetőségünk legyen a testmozgásra. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy soha nem látott mértékű "elhízási járvány" sújtja a világot. Ennek a fejlődéssel járó életmódváltozáson kívül az is az oka, hogy nem alkalmazkodtunk még eléggé ehhez a változáshoz. Mekkora a baj, és mi lehet a megoldás?

Súlyos probléma

A súlyproblémákat a nem túl pontos, de általánosan használt testtömegindex (BMI) alapján szokás meghatározni. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a testtömeget elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével. (Ezzel a kalkulátorral például a sajátját is megnézheti.) Ha felnőtteknél ez az arányszám 25 vagy nagyobb, akkor túlsúlyról, ha pedig 30 vagy afölötti, akkor elhízottságról beszélünk. Márpedig van miről beszélni bőven. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint

GettyImages-452267982

Fotó: Kevin Frayer

  • 1980 és 2014 között az elhízottság aránya a világban több mint duplájára nőtt.
  • 2014-ben már világszerte 1,9 milliárd felnőtt volt túlsúlyos (39 százalék), ebből 600 millió elhízott (13 százalék).
  • Az öt év alatti gyerekek körében is 41 millióan voltak túlsúlyosak.
  • Nem is csak a fejlett világ problémájáról van szó: 1990 és 2014 között Afrikában is majdnem megduplázódott a túlsúlyos gyerekek száma (5,4-ről 10,6 millióra).
  • Többen halnak meg a világban a túlsúlyosság egészségügyi következményei – szív-és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, mozgásszervi rendellenességek, bizonyos ráktípusok – miatt, mint alultápláltságban. A becslések szerint csak 2010-ben 3,4 millióan.

Így néz ki folyamatában, ahogy a világ az utóbbi négy évtizedben egyre jobban elhízott:

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az amerikai felnőttek több mint harmada (36,5 százalék) van elhízva. A CDC becslése szerint az elhízottság számlájára írható egészségügyi költségek 147 milliárd dollárt tettek ki 2008-ban, de egy 2015-ös tanulmány szerint 2010-ben már 315.8 milliárd dollár volt ez az összeg.

Magyarország se áll túl rózsásan ezen a téren a különböző felmérések alapján:

  • A WHO adatai szerint a felnőtt magyar férfiak 67,1, a nők 48,5 százaléka túlsúlyos, és 23,8, illetve 20,3 százalékuk elhízott.
  • Az Eurostat szerint [pdf] Magyarország 20,6 százalékkal az EU harmadik legelhízottabb országa (Málta és Lettország mögött).
  • Az OECD szerint a 15 év feletti magyar lakosság 62,3 százaléka túlsúlyos (miközben egyébként csak a megkérdezettek 53,9 százaléka tartja annak magát), az elhízottság pedig 28,5 százalék.

Nő a gazdaság, vele növünk mi is

A probléma részben nyilván annak köszönhető, hogy túl sokat, illetve túl sok kalóriányit eszünk. De a mérleg másik oldalán legalább ilyen nyomós ok a mozgáshiány. Egy 2014-es tanulmány szerint például az amerikai elhízási láz mögött is ez áll, nem pedig a túl sok kalória: 1994 és 2010 között a fizikailag inaktív nők aránya 19,1-ről 51,7 százalékra nőtt, a férfiaké pedig 11,4-ről 43,5 százalékra, miközben az átlagos napi kalóriabevitel nem változott számottevően ugyanebben az időszakban.

A Milken Intézet nevű amerikai think tank ennél is tovább ment, amikor megállapították, hogy közvetlen kapcsolat mutatható ki az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődése és az elhízás között: az első nyomában mindenhol menetrendszerűen megjelenik a második. A 2012-es tanulmányukban [pdf] megpróbáltak konkrét számokat is rendelni ehhez a józan paraszti ésszel is logikusnak tűnő összefüggéshez. 27 ország 1988 és 2009 közötti gazdasági és egészségügyi adatai alapján kiszámolták, hogy

minden 10 százalékos emelkedés egy ország IKT-beruházásaiban maga után vonja az elhízás 1,4 százalékos aránynövekedését az adott ország népességében.

A kutatók szerint az elhízás nagyjából öt évvel követi a fejlesztéseket.

GettyImages-550448799

A tanulmány szerint nemcsak azzal járul hozzá a technológia bővülése a nadrágméretéhez, hogy egyre kevesebbet mozgunk miatta, hanem azzal is, hogy megváltoztatja az étkezési szokásainkat. Magasabb kalóriatartalmú ételeket választunk, többet eszünk a képernyők előtt ülve. Az intézet szerint az 1,4 százalékból 1 százalék közvetlenül a kevesebb mozgás hatása, 0,4 százalék pedig közvetetten a képernyők előtti nassolásé.

 

Egy 2014-es nemzetközi kutatás a másik oldalról, felhasználói irányból jutott hasonlóra, amikor a kutatók azt vizsgálták, van-e összefüggés a háztartásokban megtalálható tévé, számítógép és autó, illetve az elhízás között. A kutatók 17 országból 154 ezer alannyal végeztek felmérést, és azt találták, hogy azokban az országokban, ahol e három közül bármelyik egy eszköz megtalálható a háztartásokban, nagyobb az elhízás és a cukorbetegség kockázata, mint ahol egyetlen eszköz sincs. Egy második eszköz tovább növeli a kockázatot, de egy harmadik már nem. (A legerősebb kapcsolatot a tévébirtoklással találták.)

Ez az összefüggés viszont az adott ország életszínvonalával változik. A szegény országokban sokkal erősebbnek bizonyult, és minél gazdagabb egy ország, annál kevésbé növekszik a kockázat azzal, hogy a háztartásokban megtalálhatók ezek az eszközök. A legtehetősebb országoknál már nem is volt kimutatható a kapcsolat. Eszerint tehát a kényelemmel járó kevesebb mozgás, több ülés, nagyobb energiabevitel és növekvő testtömegindex főleg azokat a társadalmakat veszélyeztetik, amelyek még kevésbé vannak hozzászokva ezeknek az eszközöknek az elterjedtségéhez, míg azokban az országokban, ahol az életmód már korábban átalakult, kezd beállni egy új egyensúlyi helyzet, még ha ez az egyensúly rossz ponton – nagyon magas elhízási aránynál – alakul ki. Ahogy a kutatás vezetője is megjegyezte, nem maguk az eszközök okozzák az elhízást, hanem a hatásuk a viselkedésünkre, vagyis ahogyan használjuk őket.

Index

ÍNYCSIKLANDÓ REGGELIK

Külföldi vendégeim időnként elcsodálkoznak, miért kínálok nekik reggelire oda nem illő ételeket. angol_reggeli.jpg

Egyik német ismerősöm például nagyon meglepődött, hogy süteményt tálaltam (volna), miközben a portugál barátainknak ez teljesen természetes. Ezért kicsit elmélyedtem a „reggeli kultúrában”. Ha az északi féltekén nézünk szét, akkor Európa, Ázsia és Amerika konyháiba érdemes bepillantani. Azonban a földrészeken, sőt akár az országokon belül is nagyon sokféle ízvilággal, egymástól egészen eltérő szokásokkal találkozhatunk.

Mivel legtöbben talán az öreg belül utazgatunk, kezdjük az európai reggelikkel!

Az angol reggeli már-már fogalom: tojás, kolbász, bacon, bab, sült paradicsom és toast, esetleg gomba és fekete puding vagy barna mártás társulhat hozzá. S persze egy csésze fekete tea. A legtöbb angol azonban a hétköznapok reggelein müzliféléket eszik vagy helyi specialitásokat, mint a füstölt hering.

Maradva a szigetország környékén, a tradicionális ír reggeli egy fehér, kenyérből készült puding, ami inkább egy desszert, a klasszikus angol reggeli után. A skótok gyakori reggelije a haggis (lásd a képen), ami egy elsősorban belsőségekből készült hurkaféle. A legtöbb reggeli étel valamilyen formában tartalmaz haggist. Hétköznapi és közkedvelt reggeli egyébként a zabkása is.

haggis.jpg

Nézzük az északi országokat.

svédek leggyakrabban szendvicset esznek reggelire, ami annyiban tér el a mi klasszikus szendvicsünktől, hogy csak egy kenyérszeletet tesznek, és nyitva hagyják a szendvicset. A rávalók között a felvágottak mellett füstölt halakat is találunk, sajtot, zöldségeket és az elengedhetetlen majonézt. De nem vetik meg a svédek a palacsintát sem, amit édes töltelékkel vagy gyümölcsökkel töltenek. A natúr joghurt, a filmjölk sem hiányozhat a svéd reggelizőasztalról. Mivel ennek íze a speciális joghurtkultúra miatt savanykás, gyakran bogyós gyümölcsökkel mézzel vagy lekvárral ízesítik azt.

sved_reggeli.jpg

finneknél szintén divatos a nyitott szendvics és a saját savanykás joghurtjuk a viili. Népszerű még a zabkása szederrel vagy áfonyalekvárral (én például egy finn szállodában ettem életem első zabkásáját…), és akár péksütemények is előkerülnek, mint a fahéjas tekercs, a korvapuusti (a képen).

korvapuusti.jpg

Ha még egy kicsit keletre tartunk, és az oroszok reggelizőasztalára pillantunk, akkor keksz méretű, vaskos töltött palacsintát látunk - ez a syrniki (lásd a képen). Ez az étel kefírrel készül és sajttal töltik meg. Viszont a zabkása és a rozskenyér szintén népszerű reggelik itt is.

syrniki.jpg

Az észtek reggelije egyfajta túrós-sajtos toast, amiben a feltét lehet akár ricotta vagy krémesebb állagú sajt a búzakenyéren.

eszt_reggeli.jpg

lengyelek tojásrántottát esznek kielbasa-val, ami egy kolbászkaféle, és mindehhez jár krumplilángos, ami olyasmi, mint a lepcsánka nálunk. De ugyanilyen gyakori, hogy a lengyelek kenyeret esznek sós és édes feltétetekkel, mint a felvágott, kolbász, sajt vagy lekvár.

lengyel_reggeli.jpg

Dániában a rozskenyér, szalámi, sajt, sonka, pástétom, méz és lekvár, amikből válogathatunk. És néha vékony szelet csokit is kikészítenek reggelire.

nemet_reggeli.jpg

német reggeli valamilyen sötétebb kenyérből, felvágottakból, sajtokból és vajból, illetve lekvárból áll. Gyakran előkerül még a kolbász is. És hozzá jön a kávénak nevezett, török förmedvény, ami legfeljebb a hosszúkávénknak feleltethető meg. A müzli és perec, mint a tradicionális kontinentális reggeli részei, kezdenek visszatérni a német családok reggelizőasztalára.

holland reggeli inkább édes, almás palacsinta a szájösszetapasztó stroop sziruppal leöntve.

holland_reggeli.jpg

francia croissant, aminek semmi nem érhet a nyomába vagy egy bagett, finom és erős kávéval, tipikus reggelinek számítanak Franiaországban. Semmi bonyolítás, ami a francia konyhára egyébként oly jellemző. Persze a croissant néha csokoládéval töltött, és vannak más, például mazsolás péksütemények, de a lényeg az egyszerűségen és az ízharmónián van. És hogy a kávé és a croissant még jobban illeszkedjen egymáshoz, nos, a franciák gyakran tunkolnak, belemártják a péksüteményt a kávéba.

francia_reggeli.jpg

A tradicionális olasz reggeli inkább édes (pék)süteményekből és kávéból, capuccionóból áll. Gyakori például a briós, akár lekvárral vagy a csokis croissant. Egy espressino, na jó, kettő és egy szelet házi gyümölcskenyér, és máris jól indul a nap.

olasz_portugal_reggeli.jpg

portugáloknál szintén valamilyen, inkább édes töltött croissant és sok-sok kávé jelenti a reggelit. És a napfürdő, de hát ez adottság kérdése…

spanyoloknál is a kávé, gyümölcslé, péksütemények képezik az alapot. Ha sós reggelire vágynak, akkor jöhet a paradicsomos kenyér, a pan con tomate olívaolajjal, sóval és fokhagymával. Bedörzsölik a kenyeret, gyakran pirítóst fokhagymával, félbevágott paradicsomokkal átdörzsölik, hogy bőven maradjon a kenyéren a paradicsomból, majd meglocsolják olívaolajjal és sózzák. Ínyencek sajtot, sonkát vagy kolbászt is tesznek rá.

pan_con_tomate.jpg

De utazzunk messzebbre!

Izraelben például friss kenyér, kemény és lágy sajtok, olívabogyó, vaj és lekvárválogatás a reggeli, friss gyümölcsökkel.

izrael_reggeli.jpg

Hasonló terülj-terülj reggelizőasztalkámat látunk Törökországban is. Kenyér, sajt, vaj, olíva, tojás, paradicsom, uborka, méz, lekvár és kaymak, ami egy pékáru és sucuk, ami egy fűszeres kolbász. Elengedhetetlen az erős, török tea hozzá.

torok_reggeli.jpg

Amerikában, ha más nem a filmekből mindenki láthatja, hogy az európai reggelik jelennek meg, müzli és kis, vastag tésztájú palacsinta hangsúllyal, viszont a palacsintát nem megtöltik, hanem különböző szirupokkal locsolják meg. De a tojás, a bacon vagy a kolbász is gyakori reggeli.

usa_reggeli_1.jpg

Ha pedig Ázsiába tekintünk, Kínában a you tiao általában elég gyakori reggeli, ez tulajdonképpen sült tésztadarabokból áll és meleg szójatejet isznak hozzá az emberek.

youtiao.jpg

Érdekes, hogy errefelé sokan levest esznek reggelire, ami miatt felületesen nézve a mi ebédünkre jobban hasonlít a kínai reggeli.

japan_reggeli.jpg

japánoknál hasonló a helyzet, magától értetődő reggeli a miso leves, a rizs zöldségekkel, hallal vagy a tamagoyaki, az omlettszerű tojástekercs.

tamagoyaki.jpg

Azért van jó néhány, amit itthon is elkészíthetünk ezekből. De ha mégsem, utazáskor sohase hagyjuk ki a helyi specialitások megkóstolását.

Index

OREO Fánkot kóstoltak!

Megkóstoltuk az igazi Oreo-fánkot,


de vegyesek az érzéseink!

IMG 9813 cover
Bő egy hete kint vagyunk a Berlinalén, és egyik nap láttunk egy utcai plakátot, ami Oreo-fánkot hirdetett. Már hogy nem olyat, amikor egy albán pékségben ráraknak egy kis csokiszórást a vaníliakrémes fánkra, hanem az igazi, licenszelt Oreo-fánkot, amiről még soha nem hallottunk. Utánanéztünk, Magyarországon állítólag a Tesco kínálatában van ilyen, de képet sem találtunk róla, szóval gondoltuk, itt a lehetőség kipróbálni. Azt hinnénk, hogy egy ilyen fánkot mindehol harsogva reklámoznak, de nem: valójában nyomoznunk kellett utána. A hirdetéseken nem volt ott, hol találjuk meg, a boltokban hiába keresgéltünk, és az is eléggé megnehezítette a dolgot, hogy biztos árusítóhelyekként sokáig csak lipcsei és brémai üzleteket találtunk. Végül egy vlogger videója alapján kiderült, hogy Backwerknek hívják a pékséghálózatot, ahol kapható, de a Backwerk szó süteményt is jelent, ami kicsit megnehezítette a keresgélést, miközben magának a cégnek a honlapján nincs is fent ez a termékük - de lényeg, hogy végül megtaláltuk, vettünk négy darabot és jöhet maga a teszt.
Fotó: Szabó Péter / Index.hu

Dávid: Amikor megjelent Magyarországon a cronut, akkor első reggel 8-kor már sorban álltam  a pékség előtt, de az Oreo-mániát soha a büdös életben nem értettem. Ránézésre olyan, mintha két koromkorong közé passzíroztak volna fogkrémet, az íze sokban nem is tér el ettől. Ráadásul az Oreo az édességek pornója, lassan a gulyásleves meg a puliszka is lesz már oreósban, mintha valami egyezményes ízesítés lenne az ipari kokszos fogkrém.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor az Oreo-fánk hatalmas siker, mert pontosan olyan íze van, mint a keksznek, azaz hogy inkább ennék Pilótát vagy Mese-kekszet vagy akár háztartásit is, sőt, abból készült fánkot. Miért nincsen háztartási kekszes fánk még? Inkább olyat szeretnék találni Berlinben, nem ilyen értelmetlen huncutságokat.

Péter: Dávid egy Oreo-nihilista, szóval ebből a nézőpontból szabad csak olvasni a sorait. A fánk teljesen jó, kellemesen fújtós, a tetején lévő keksz omlós, a kakaós tészta finom, nem ragad tőle a kezünk, mint a legtöbb fánktól. Viszont a töltelék lehetne több és folyósabb, persze akkor meg lehet, hogy ragacsos lenne. Lényeg, hogy mindketten megettünk fejenként két fánkot, ami bőven jó volt vacsora helyett.

(Index,Szabó Péter,Klág Dávid)

 

ÉN HÁZAM-ÉN VÁRAM.De milyen?

mentális betegségek házakkal

illusztrálva

Van egy olasz illusztrátor, Federico Babina, aki mindent épületrajzokkal mesél el. Most elérkezett az eddigi legmélyebb és leginkább absztrakt projektjéhez: házillusztrációkon keresztül mutatja meg, hogy milyen a skizofrénia, a diszlexia, az autizmus és a lélek többi rendellenessége.

“Nem akarom romantizálni a mentális betegségek nehézségeit és szenvedéseit, sokkal inkább az ezekkel kapcsolatos negatív előítéletekre és stigmákra szeretnék reflektálni” – vallja Babina. Majd ennél is tovább megy:

“Az építészet és a terek, amikben élünk befolyásolják a viselkedésünket és a mentális egészségünket. Aki tereket tervez, az attitűdöt, viselkedést és érzelmeket is tervez egyúttal.”

Babina projektje pedig most éppen ezt a gondolatot fordítja pepitára azzal, hogy házakkal mutatja meg nekünk, hozzávetőlegesen milyen érzés lehet az, ha az elme eltéved.

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 1. kép

Bipoláris zavar

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 2. kép

Demencia

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 3. kép

Fóbiák

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 4. kép

Szorongás

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 5. kép

Obszesszív-kompulzív megbetegedés

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 6. kép

Hasadásos elmezavar

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 7. kép

Diszlexia

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 8. kép

Üldözési mánia

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 9. kép

Autizmus

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 10. kép

Depresszió

Költészet level nagyon sok: mentális betegségek házakkal illusztrálva - 11. kép

Alzheimer-kór

(Lang Ádám-urbnplyr)

Reality

A valóság -  és a Hölgyek akik merték bevállalni.

 

A következő nők az mutatják be, hogy elég egy jól eltalált szögben pozicionálni a kamerát, nem beszélve a fényekről és a máris kész a fotó, amire mindenki vágyik.

Íme:

Milly Smith: Ugyanaz a lány, ugyanakkor, csak egy másik fotón

Fotó: Instagram

Anna Victoria: "99%-ban úgy nézek ki, mint a jobb oldalon, de mindkettőre büszke vagyok"

Fotó: Instagram

Lucy Baker: A baloldali vacsora után készült...

Fotó: Instagram

Halle: 30 másodperc, más szög és póz az eltérés csupán

Fotó: Instagram

Sara Puhto: Egy nagy családi vacsora után 7 és 20 órával

Fotó: Instagram

Maggie: "Tökéletes tökéletlenség 3 gyermek után és így imádom!"

Fotó: Instagram

Charlotte: "Bal oldalon befeszítek, jobb oldalt elengedek. Fél perc sincs a két fotó között!"

Fotó: Instagram

Iskra: "A párnácskák igenis szexik, szeresd őket!"

Ripost: Testfactor
Fotó: Instagram

az egészségügy forradalma

 

Az a tény, hogy az egészségügy forradalma már elkezdődött az vitathatatlan, hiszen egyre több olyan high - tech eszköz és megoldás kerül napvilágra, amely arra hivatott, hogy segítse az orvosok munkáját és a betegek életét megóvja, prevenciós, vagy terápiás eszközként funkcionáljon a mindennapokban. Az, hogy Magyarországra mikor érnek el ezek az eszközök csak idő kérdése, hiszen a fejlődés megállíthatatlan! Vajon készen áll-e a Magyar egészségügyi rendszer? Vajon készen állnak-e orvosaink és a lakosság ezekre a változásokra? Számos kérdést feltehetnénk a témával kapcsolatban, éppen ezért most egy pár külföldi példán keresztül megpróbálunk rávilágítani a fejlődésre és megvizsgálni, hol is tart a világ az egészségügy digitalizálásával. Döntse el ki-ki maga, hogy mi Magyarok hol állunk a fejlődésben, a cikkben leírtakhoz képest?

Anatómia, Biológia, Agy, Gondolkodás

 


A  digitális eszközök beszivárgása a mindennapokba az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztatta az emberek kommunikációs szokásait és a világképét. Az egészségügy volt mindig is az a terület, amely országtól függetlenül lassabb változásokon ment keresztül és lassabban érte el a digitális forradalom. Ennek oka talán az, hogy nehezebben nyúlnak a kormányok hozzá a reformokhoz, hiszen túl sok embert és nem mellesleg beteg embert érintene a változás. Az is tény, hogy a betegek jelentős hányada idős, éppen ezért korábban még nem volt relevanciája a digitális forradalomnak, hiszen nagyanyáink nem használtak okos eszközöket. Ma amikor már viszont azt halljuk, hogy 70-80 éves emberek facebook-on és más social média platformokon otthonosan mozognak, rendelkeznek okostelefonnal stb, akkor már azt mondhatjuk, hogy eljött az egészségügyben is a digitalizáció ideje.

Az USA-ban egyre többet foglalkoznak az egészségügy digitalizálási reformjával és egyre több szerevezet, cég tűzte ki célul az egészségügyi high - tech eszközök forradalmasítását. Íme pár példa a teljesség igénye nélkül...

1. A San Mateo Medical Center Kaliforniában olyan digitális avatarok létrehozásán fáradozik amelyek segítik, a betegek műtét utáni gyógytorna kezelését. Molly az avatar beszél a beteghez és instruálja, kérdezgeti a fájdalom szintjét. Egy videón keresztül adja át az információkat és egy 3-D kamera méri a mozgásukat.

2. Az USA-ban számos olyan rendszert tesztelnek és fejlesztenek a napjainkban, amivel az otthoni idősgondozást szeretnék segíteni. Vezeték nélküli érzékelők vannak elhelyezve a padlón, a falakon, kamerák és szenzorok figyelik az idős ember mozgását és bioritmusát. Abban az esetben, ha valamiféle baleset, vagy rosszullét következne be, akkor ezek bizony jeleznek egy központ felé, az azonnali segítségnyújtás érdekében.


3. Az asztmás betegek számára is próbálják elkészíteni a lehető legmodernebb inhalátorokat, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a kezelőorvossal és applikáción keresztül zajló automatizált kommunikációt folytatnak. Az inhalátor lényege, hogy egy akusztikai érzékelő technológián keresztül, valamint a felhő-alapú szerver és mobil appal, nyomon kövess és értelmezze, hogy a beteg számára mindig a megfelelő dózis kerüljön beadásra.


4. A cukorbetegség igazi népbetegség a világon. Rengeteg olyan eszközt próbálnak forgalomba hozzni az Egyesült Államokban, amelyek már egyfajta új utat jelentenek a vércukorszint mérésben. Az alap ideológia az, hogy ne kelljen a betegnek állandó szúrásokkal ellenőriznie a vércokur szintjét, hanem megtehesse ezt egyfajta okos eszköz segítségével. Ezekhez már csatlakoztak közben az új generációs app-ok is, amelyek már okostelefonokkal összekapcsolva is mérik, tárolják az adatokat.


5. Bizony az orvosrobot korszak is hamarosan beköszönt az egészségügybe, amelyen keresztül nem kell már feltétlenül fizikai testben ott lenni a doktornak a beteg ágya mellett, hanem mindezt lerendezi majd egy robotizált szerkezet segítségével. Számos ilyen fejlesztés zajlik az USA-ban és ezeket itt mind, most nem tudjuk megmutatni, de úgy vélem érdemes megnézni az utolsó videónkat is ebben a cikkben!


A fentiekből mindannyian láthatjuk, hogy ezek az anyagok viszonylag frissek, bár aki kicsit is követi az Digital-Helath forradalmat az jól tudja, hogy ezek már nem sci - fi filmek fikcióira épülnek, hanem tények kutatások adják az alapot mindegyikhez és napról - napra változnak..

Érdemes felkészülni, mert hamarosan nálunk is elérhetőek lesznek ezek az eszközök. Arról, hogy a társadalom és az egészségügy mennyire lesz elfogadó az új technikákkal kapcsolatban, csak találgatni tudnánk, de egy dolog biztos, hogy ez a digitális egészségügyi cunami hirtelen fogja forradalmasítani a világ egészségügyi rendszereit!

youtoube, govtech.hu

Hallloo

Minden idők tíz legnagyobb hatású mobilja

A Motorola 1984-es féltéglájától a korszakos botrányba fulladt Samsung Galaxy Note 7-ig rengeteg mobil van, ami így vagy úgy korszakos darab volt az elmúlt három évtizedben. Nyilván nem könnyű ezekből egy tízes listát összeállítani, úgyhogy a mai, a brit Guardian alapján készült poszt is inkább vitaindító, mintsem megcáfolhatatlan igazság.

nokia_6210.jpgA Nokia 6210, a mobiltelefonok AK-47-ese

1. Motorola DynaTAC, 1984

Ezzel kezdődött minden, hiszen ez volt az első komoly mobiltelefon 1984-ben. Ma már vicces, de 10 órát kellett tölteni, cserébe fél órát lehetett beszélni rajta, az egészen elképesztő 30 telefonszám tárolására volt képes – és mindez „csak” 4000 dollárba (ma ez 9500 dollár – 2 millió 755 ezer forint) került.

2. Motorola StarTAC, 1996motorola_dynatac.jpg

motorola_startac.jpgAz első összecsukható mobil, a StarTAC új korszakot nyitott, nem beszélve arról, hogy 1000 dolláros ára is sikerre predesztinálta. Nem csoda, hogy filmekben és tévéműsorokban is évekig rendszeresen szerepelt.

3. Nokia Communicator, 1996

nokia_communicator.jpgTalán nem túlzás azt állítani, hogy a Nokia telefonja évekkel megelőzte a korát, hiszen egyike volt az első okostelefonoknak. Más kérdés, hogy 8 MB-nyi adatot tudott tárolni (ebből 4 MB jutott a felhasználónak), de egyebekben nagy menőség volt. Nekünk is volt, kicsit nagy volt, kicsit nehéz (400 gramm), viszont mi szerettük.

4. Nokia 6210, 2000

A Bob Geldof által csak a „mobiltelefonok AK-47-esének” nevezett Nokia 6210-es egyike minden idők legnépszerűbb darabjainak, olyannyira, hogy világszerte még ma is sokan használják.

5. Nokia 3310, 2000

nokia_3310.jpg

Voltaképpen a 3210-essel kezdődött, de a 3310-es volt az, amelyik igazán elterjesztett két olyan funkciót, amivel megnyerte a felhasználók szívét: az egyik az olcsó, cserélhető hátlap, a másik pedig a halk vibrálás üzemmód. Szintén az egyik első olyan telefon volt, ami három SMS-t egyetlen hosszú üzenetté volt képes összefűzni, és akkor még nem beszéltünk a Snake II-ről és a Space Impactról, amivel mi is sok unalmas órát ütöttünk agyon.

6. Treo 180, 2002

treo_180.jpgTulajdonképpen mai szemmel nézve sem néz ki rosszul a Palm Treo, aminek ugyan monokróm képernyője volt, de a maihoz távolról hasonlító appok futottak rajta. Az eredetileg Handspring Treo 180-ként indult telefon gyártóját a Palm vette meg, majd dobott még piacra 2009-ig másfél tucatnyi változatot a mobilból.

7. Motorola Razr, 2004

motorola_razr.jpg

Az utolsó flip telefonok egyike, ami tulajdonképpen a divatvilág részévé tette a mobilokat. Vékonyabb és menőbb volt, mint szinte bármelyik elődje, fém vázzal és színes képernyővel, nem is beszélve a miniUSB portról.

8. Blackberry Curve, 2007

blackberry_curve.jpg

A 2007-es év vízválasztó volt a mobiltelefonok történetében, és ennek egyik oka az ekkor bemutatott BlackBerry Curve 8300 volt. Teljes billentyűzet, könnyű navigálás, beépített kamera…

9. iPhone, 2007

iphone.jpg

… és ennek ellenére lesöpörte az év igazi nagy robbanása, az utóbbi 10 év (de talán minden idők) legfontosabb telefonja, az iPhone. Soha nem voltunk a márka rajongói, de elvitathatatlan, hogy Steve Jobsék tíz éve megváltoztattak mindent, amit addig a telefonálásról, kommunikációról gondoltunk, egész iparágakat döntöttek romba és emeltek fel.

10. Samsung Galaxy Note 7, 2016

samsung_galaxy_note_7.jpg

Persze nem csak sikersztorik vannak, kevés olyan hírhedt telefon volt a mobilozás történetében, mint a Samsung Galaxy Note 7. Elvileg minden szuper lett volna vele, íriszszkenner, vízállóság, szuper kijelző – csak hát az akkumulátor, ugye. Azért került mégis fel a listára, mert a világot megrázó botránysorozat talán a korábbinál is jobban felhívta a figyelmet a biztonság és az aksik fontosságára, amiből középtávon is sokat profitálhatunk

(Index- tech)

A digitalizáció átka

 

A digitalizáció átka

A kérdés ma izgalmasabb, mint bármikor a világtörténelemben, hiszen a digitalizációval a tárgyi írásbeli emlékek egyszerűen nem lesznek olvashatók. Nem csak ezer év, hanem néhány száz év távlatából sem. Képzeljük el, egy kívülálló hogyan magyarázná a mai világunkból fennmaradt tárgyi emlékeket.

Minden felhőben tárolt digitális emlék eltűnik, amikor kihúzzuk a dugót.

Az adathordozókat lejátszani képes készülékek már rég nem működnek, így minden adat olvashatatlanná válik. A sok erőfeszítés, hogy mindent digitalizáljunk, semmivé foszlik. Egész életünk, képeink, videóink, írásaink, mind eltűnnek. De még a papír és a celluloid is semmivé lesz, még a szuperbiztonságos, száraz, légmentes helyen őrzött dokumentumok is csak néhány száz évig bírják. Hogyan fogják a jövő történészei és régészei kutatni a történelmet, honnan fogják tudni, hogyan élt a huszadik század végén, huszonegyedik század elején az emberiség?

A kérdés egy ideje izgatja a kutatókat, Vint Cerf, amerikai matematikus és informatikus, akit az internet atyjaként is emlegetnek, azt mondja, hogy ha nem teszünk valamit a digitális adatok megőrzéséért, a történelem szellemei leszünk. Az internet őskorának, történetének fontos dokumentumait már most szinte lehetetlen felkutatni,

lassan ott tartunk, hogy jobban kutatható a huszadik század közepe, amikor még minden papíralapú volt,

mint a század vége, amikor a világ kezdett digitalizálódni.

Archiválni kellene, de hogyan?

Álljunk át (vagyis inkább vissza) papírra? Egyrészt fizikai képtelenség mindent kinyomtatni, nincs az a tinta és papírmennyiség, amivel ezt megtehetnénk. Másrészt a videó- és hangfájlok miatt nem is tudnánk ezt megtenni. Marad akkor a digitális adatok archiválása, új módszerek kutatása, amellyel megőrizhetjük ezeket az utókornak. Ezzel azonban az a gond, hogy már most szembesülünk a problémával, hogy a régebbi formátumban mentett dokumentumainkat nem tudjuk megnyitni.

Mi lesz akkor ezekkel a dokumentumokkal néhány száz év múlva? Archiválnunk kell a szoftvereket is, amelyek generálták az adatokat, ehhez azonban engedélyekre van szükségünk, hogy elmentsük a forráskódot. De a forráskód archiválásához a programnyelv archiválására is szükség van. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy azt is tudnunk kell, milyen operációs rendszer melyik változatában futott a program, hogy aztán vissza tudjuk fejteni az eredeti adatokat.

Már ebből látható, hogy nagyon összetett problémáról, sőt, külön tudományág van szó. Egészen magas szinten próbálják összefogni a folyamatokat az illetékesek, hiszen az egész emberiséget érintő kérdéskör ez. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete tudósok százainak részvételével rendez konferenciákat, irányelveket fogalmaz meg, próbálja arra ösztönözni a kormányokat, hogy tegyenek a digitális archiválásért. Legalább addig, míg ki nem találnak valamilyen módszert, amellyel ma még elképzelhetetlen mennyiségű adatot tudnak megőrizni nagyon hosszú időre, hogy azt a távoli jövőben élő utódaink is el tudják olvasni.

A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy mi lesz ez a módszer. Kézenfekvő lenne az utókor számára is értékes dokumentumokat állandóan konvertálni, tehát a cél az lenne, hogy a Microsoft Word 97-en írt dokumentum olvasható legyen a mostani Worddel is. De ki dönti el, hogy melyik lehet értékes a jövő kutatójának - van egyáltalán jogunk ezt eldönteni? Amúgy sem kivitelezhető minden anyag konvertálása a végtelenségig, valami más módszert kell kitalálni.

Egy másik módszer nem az eredeti fájt változtatgatja folyamatosan, hanem a programnak, példánkban a Microsoft Wordnek olyan változatát alkotja meg, amely működik majd a Windows 2050-es változatán. Jól hangzik, mert egy egyszerű Word 97 emulátorral a történészek dokumentumok millióit tudják elolvasni, ha azokat megtalálják valamilyen épségben maradt adathordozón.

De mi van akkor, ha 2050-ben már nem lesz Windows, csak iOS? Vagy egyik sem, hanem valami teljesen más? És ha 4022-ben egyáltalán nem lesznek számítógépek, legalábbis nem olyanok, amilyeneket ma számítógépnek tartunk? A tudománynak még nincs jó válasza ezekre a kérdésekre.

DNS-alapú tárolás

Vannak olyan projektek, amelyek sikere esetén elképesztő mennyiségű adatot tudnánk tárolni. Az egyik ilyen a DNS-alapú adattárolás, ami már évtizedek óta izgatja a kutatókat. Másfél évvel ezelőtt az EHT Zurich kutatóinak sikerült az utókornak szánt információt felírni egy DHS-spirálra. Hogy a DNS kiállja az idők próbáját, a kutatók szintetikus fosszíliát hoztak létre, a DNS-t 150 nanométeres szilícium-oxid gömbökkel vonták be, hogy ne érintkezzen környezetével. Az adatok kiolvasásához fel kell oldani a védőburkot egy fluoridos oldatban, ami nem károsítja magát a DNS-t. (Az más kérdés, hogy a jövőben honnan fogják tudni, hogyan kell ezt megtenni és leolvasni az információt.)

Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a jövő régészei is időtálló tárgyi maradványokat fognak vizsgálni, épületromokat, légmentes kamrákban, helyiségekben megmaradt üvegből, porcelánból, kőből, esetleg műanyagból készült tárgyakat. A papír és a digitális emlékek elpusztulnak néhány ezer év alatt. Lehet, el kellene kezdenünk kőbe vésni a legfontosabb dolgokat?

(Index-Tech)